2010. augusztus 30., hétfő

Készülődés

Egyre közeleg a nagy nap, amikor útnak indulok. Az elmúlt hetekben gondolataimat nagyrészt az úttal kapcsolatos dolgok kötötték le. Szereztem EU-s biztosítási kártyát. Meglepően gyors volt az ügyintézés. Aznap nagyon meleg volt, és az OEP épületében az ügyfelek a várakozás alatt vételezhettek maguknak  hideg vizet. Tele is töltöttem magamnak egy poharat, azonban olyan hideg volt a víz, hogy alig bírtam inni belőle. Leültem, és azt vettem észre, hogy olyan gyorsan pörögnek a számok, hogy nem fogom tudni meginni azt az iszonyatosan hideg vizet. :) Néhány cuccot is be kellett szereznem. Van egy nyári, nagyon pici súlyú hálózsákom, de ezt nem találtam elég melegnek, a régi hálózsákom meg cafatokban van. Szóval vettem egy +5°C-ig komfortos 1100g-os példányt. Hátizsákból végül egy 50 l-eset vásároltam. Mivel többen is rábeszéltek, vettem túrabotot. Még sosem használtam, remélem, összebarátkozunk. Beszereztem fejlámpát, ezt is már régóta szeretnék, eddig mindig kölcsönkértem, most végre van egy saját, ami vörös fénnyel is tud világítani.  Találtam egy jó kis útikönyvet, szimpatikusnak tűnik. SJPP-ból Santiagóig 31 etap térképpel, magasságdiagrammokkal, útleírással, szálláslistával. Rother Túrakalaúz sorozat, Cordula Rabe: Szent Jakab-zarándokút – A Pireneusoktól Santiago de Composteláig. Mindenkinek ajánlani tudom. Volt egy nagyon jó kis bicskám, sajnos pár hónapja ott maradt Velencében a szálláshelyünkön. Nem tudom, hogy lesz-e szükség konzervnyitóra, de szívesebben vinnék olyan bicskát, amin van. Mindenesetre ennek beszerzésén még gondolkodom, mert van egy sima mezei bicskám, amin csak egy penge van. A bakancsomon kívül nem tudom, hogy vigyek-e másik cipőt. Szívem szerint nem vinnék. Esetleg egy könnyű, városban szaladgálóst. A ruházattal is bajban vagyok, ősszel hidegre és melegre is fel kell készülni, nem tudom, hogy milyen és mennyi meleg holmit vigyek magammal. Nagyrészt már rendelkezem azokkal a cuccokkal, amiket magammal akarok vinni, még a bicskán kívül egy darab szárítókötelet fogok szerezni. Eurót kell majd váltanom, és lassan elgondolkodhatok, hogy Párizsban mivel fogom elütni az időt az éjszakai vonatozásig. Már csak 15 nap, és magam mögött hagyok mindent. :-)

2010. augusztus 17., kedd

Felkészülés(?) - egy próbaút tapasztalatai

Valamikor tavaly nyáron, amikor ismerőseimnek említettem, hogy idén megyek a Caminora, megkérdezték, hogyan fogok felkészülni rá. Mire én teljesen természetesen válaszoltam, hogy sehogy. Valamicske állóképességet biztosan szereztem a futás miatt, néha-néha túrázni is szoktam járni, de meg sem fordult a fejemben, hogy külön készüljek az útra. Meg különben is, hogyan? 
2 hete munkahelyi elfoglaltságaim miatt 2 nappal később csatlakoztam a többiekhez, akik kb. 100 km-t tettek meg gyalog a Cserhátban, csak a napközben szükséges dolgokat kellett cipelni, a többi cuccot kocsi vitte. Munkából hazaesve gyors pakolás következett, hogy még elérjem a buszt. Mivel gyakran utazom, sokat nem gondolkodtam, hogy mit vigyek magammal. Majd jött egy haránt impulzus, hogy miért ne pakolnám a cuccaim a 30 l-es hátizsákomba, legfeljebb ha nagyon nem fér bele a cucc, akkor átpakolok. Belefért, bár kicsit lábbal be kellett segíteni, hogy be tudjam csatolni a táska pántját.Gondoltam, hogy most jól kipróbálom, milyen 3 napig cipelni a teljes menetfelszerelést. Az első nap végére (20 km) azt hittem, leszakad a hátam, a vádlijaim meg teljesen beálltak. A rákövetkező nap pihenőnap volt, regenerálódtam. A harmadik nap 22 km-t gyalogoltunk, akkor a combhajlítóim álltak be. Negyedik nap (24 km) lett egy vízhólyagom az öregujjamon. A bakancsot 5 éve használom, soha nem törte fel a lábam, soha nem csinált vízhólyagot. A zoknim túrazokni volt. Igaz, eddig még soha nem cipeltem a teljes menetfelszerelésem. Kíváncsi voltam, hogy milyen súlyú zsákot cipeltem, mert útközben végig azt mondtam mindenkinek, hogy a Caminora kevesebb cuccot viszek, nem lesz ilyen nehéz a táskám. Otthon lemértem, 9,5 kg volt víz és kaja nélkül, szóval volt, hogy vízzel együtt 11 kg-t cipeltem.

Tapasztalataim: 
- Ha az összes cuccomat cipelem, akkor másképp terhelődik a lábam, és az amúgy nagyon kényelmes bakancsom is képes feltörni a lábam, amiben már gyalogoltam jó pár km-t télen-nyáron.
- A 30 l-es zsák kicsi, egyrészt egy nagyon könnyű nyári hálózsákot vittem magammal, aminél egy melegebbet (és nagyobb térfogatút) fogok magammal vinni, hogy ne fázzak az októberi éjszakákon sem, másrészt minden reggel lábbal is be kellett segíteni a hátizsák tartalmának térfogatcsökkentéséhez, ami elég körülményessé tette a reggeli készülődést, harmadrészt a kajám már nem fért bele a zsákba.
- A hátizsákot cipelve lejtőn lefelé menet sokkal nagyobb terhelés érte az egyébként is fájós térdeimet, mint amihez hozzá voltam szokva a túráim során. Elgondolkodtam egy túrabot beszerzésén, viszont az árak elborzasztottak. Sosem túráztam bottal, talán menni fog nélküle is.

2010. augusztus 12., csütörtök

Utazás oda és vissza

Egyre konkrétabbá válik az utazás. Egyik este hirtelen felindulásból megvettem a repülőjegyeket és a vonatjegyeket. Utána elgondolkodtam, hogy vajon a főnököm egyáltalán elenged-e... Elengedett. :-) 2010. szeptember 14-én 10.30-kor indul a gépem Párizsba, Easyjet. 12.50-kor érkezem az Orly-ra. Lesz pár órám sétálni a városban, amelynek nevezetességeit oly jól ismerem a gimnáziumi franciaórákról, de ahová valahogy sosem vágytam. De ha egyszer már ott vagyok, miért ne nézném meg én is az Eiffel tornyot. A vonatom 23.00-kor indul Bayonne-ba az Austerlitz pályaudvarról. Állítólag elég lepukkant, és megpróbáltak beparáztatni, hogy nem biztonságos környék, főleg egyedül nőként, stb., de nem félek. Csak a zsebesektől a vonaton. De arra majd még kitalálok valamit. 6.40-re ér a vonat Bayonne-ba, onnan 8.14-kor indul tovább Saint Jean Pied de Port-ba, ahová 9.32-kor érkezik meg. A vonatjegyet a www.tgv-europe.com oldalon rendeltem, bankkártyás fizetéssel, 1 héten belül postázták a jegyeket. Mivel szabadnapjaim száma limitált, 31 napot szántam a gyaloglásra, amennyiben szeptember 15-én mégsem indulnék útnak érkezés után azonnal, úgy 30 napom marad Composteláig. 2010. október 16-án 9.40-kor indul a gépem Compostelából Frakfurt Hahn repülőterére, Ryanair, érkezés 12.05. Amit nem vettem észre, hogy online kell becsekkolni, és kinyomtatni a beszállókártyát, legkorábban 15 nappal az utazás előtt. Nem tudom, hogy lehetett-e volna másképp jegyet venni, én mindenesetre a Wizzairnél direkt azt jelöltem be, hogy inkább fizetek pár Euróval többet, csak ne kelljen nyomtatgatni. Hát kár volt, ha egy beszállókártyát ki fogok tudni nyomtatni, akkor kettőt is ki tudnék. Csak azt nem tudom, hogy lesz erre lehetőségem a Caminon. Bár azt mondják, majd az Út megoldja a problémákat. :) Frankfurt Hahnból este 21.45-kor indul a Wizzair gépem, és 23.25-re érkezik Budapestre.